Monthly Archives: január 2018

Kivételes rokkantsági ellátás

2018. január 1-jétől meghatározott feltételek mellett kivételes rokkantsági ellátást igényelhetnek azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik a rokkantsági ellátáshoz nem rendelkeznek elegendő biztosítotti idővel. A MEOSZ üdvözli az intézkedést, azonban az erőfeszítései ellenére – a jogszabályi rendelkezések folytán – még mindig akadnak olyanok, akik továbbra sem lesznek jogosultak a juttatásra, mert a kevesebb biztosítotti idővel sem rendelkeznek a törvény által meghatározott időszakban. Mindemellett az összeg is igen csekély. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a kivételes rokkantsági ellátás – valamennyi feltétel meglétekor is – csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. Ráadásul csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

A jogalkotó 2018. január 1-jétől vezette be a kivételes rokkantsági ellátást azzal a céllal, hogy azok a megváltozott munkaképességű emberek is élhessenek a rokkantsági ellátás lehetőségével, akik – a jogszabály által megkívánt előzetes biztosítási idő (5 éven belül legalább 1095, 10 éven belül legalább 2555, 15 éven belül legalább 3650 nap) hiányában – korábban arra nem voltak jogosultak.

Ki lehet kivételes rokkantsági ellátásra jogosult?

A Magyarország 2018. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2017. évi LXXII. törvény értelmében a kivételes rokkantsági ellátást az a megváltozott munkaképességű személy veheti igénybe, akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján az egészségi állapota 50 százalékos vagy kisebb mértékű,

  1. akinek a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján a rehabilitációja nem javasolt, vagy rehabilitálható, de a kivételes rokkantsági ellátás iránti kérelem benyújtásának időpontjában az öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig hátralevő időtartam az 5 évet nem haladja meg,
  2. akinek a megváltozott munkaképességű személyek ellátása iránti kérelmét az előzetes biztosítási idő hiánya miatt elutasították és e döntés – melyben foglaltak szerint az érintett rendelkezik a szükséges biztosítási idő legalább felével – véglegessé vált,
  3. aki keresőtevékenységet nem végez és
  4. aki rendszeres pénzellátásban nem részesül.

Miután a jogalkotó feltételül szabta, hogy az ellátást csak azok igényelhetik, akiknek legfeljebb 50 %-os egészségkárosodásuk van, így biztosan nem lehetnek jogosultak erre a juttatásra a B1 komplex minősítéssel rendelkezők, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt öt éven belül betöltő B2 kategóriába sorolt megváltozott munkaképességű emberek sem.

Fontos tudni, hogy a kivételes rokkantsági ellátás – valamennyi feltétel meglétekor is – csupán különös méltánylást érdemlő körülmények esetén, mérlegelési jogkörben hozott döntés alapján jár. A mérlegelés során előnyben kell részesíteni azt az igénylőt, aki rendelkezik a szükséges biztosítási idő 90 %-ával. Továbbá, figyelembe kell venni az érintett egészségkárosodásának a komplex minősítésben rögzített mértékét, előzetes biztosítási idejének tartamát, jövedelmi helyzetét, illetve az általa hivatkozott különös méltánylást érdemlő körülményeket. Mindez összességében szerepet játszik abban, hogy az igénylő megkapja-e a kivételes rokkantsági ellátást, vagy sem. Ráadásul az ellátás csak az éves költségvetési törvényben meghatározott keret erejéig ítélhető meg.

A költségvetési törvény által a kivételes rokkantsági ellátás megállapítására meghatározott keretösszeg megosztásáról a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter dönt, aki erről a tárgyévet megelőző év november 30-áig értesíti a rehabilitációs hatóság vezetőjét.

Az ellátás mértéke

A kivételes rokkantsági ellátás mértéke a rokkantsági ellátás minimum összegének 65 %-a, ami jóval kevesebb, mint az az összeg, ami az érintettet a feltételek teljesülése esetén a besorolása szerinti rokkantsági ellátásként megilletné.

Például, 2018-ban az a megváltozott munkaképességű személy, aki öt éven belül eléri az öregségi nyugdíjkorhatárt, és a komplex minősítés szerint rehabilitálható,(C1 kategória), illetve az, aki egészségi állapota miatt tartós foglalkoztatási rehabilitációt igényel (C2 kategória) havonta minimum 44.500,- Ft rokkantsági ellátásra lenne jogosult. A kivételes rokkantsági ellátásuk ugyanakkor a jogszabálynak megfelelően csak 28.925,- Ft, lehet. Azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik orvos-szakmai szempontból önellátásra képesek, kizárólag folyamatos támogatással foglalkoztathatók (D kategória) rokkantsági ellátásként havi minimum 49.445,- Ft kaphatnak, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege ennek megfelelően 32.140,- Ft lenne. Az önellátásra nem, vagy csak segítséggel képes megváltozott munkaképességű  személyek (E kategória) esetében a rokkantsági ellátás összege minimum 54.390,- Ft, míg a kivételes rokkantsági ellátás összege 35.355,- Ft.

Az igénylés menete, határidők, az eljárás lefolytatása

A kivételes rokkantsági ellátást – a rokkantsági ellátáshoz hasonlóan – írásban, az erre rendszeresített nyomtatványon lehet igényelni, amit az érintett személy lakó, illetve tartózkodási helye szerint illetékes Megyei Kormányhivatal Megyeszékhely szerinti Járási Hivatalánál (a fővárosban és Pest megyében élők esetében Budapest Főváros Kormányhivatal III. kerületi Járási Hivatalánál) kell benyújtani.

Az igény benyújtására a törvény szigorú határidőt szab meg. Nagyon fontos, hogy a kivételes rokkantsági ellátást csak az előzetes biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé (korábbi szóhasználat szerinti jogerőssé) válását követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.

Más a helyzet ugyanakkor, ha a rokkantsági ellátás iránti igényt a biztosítotti idő hiánya miatt még 2018. január 1-je előtt jogerőre emelkedett határozattal utasították el. Ez esetben a kivételes rokkantsági ellátást 2018. december 31-ig lehet igényelni.

Az igénybejelentés során nyilatkozni kell azokról a különös méltánylást igénylő körülményekről is, amelyek alapján az érintett a kivételes rokkantsági ellátás megállapítását kéri. Amennyiben lehetséges, úgy ezek meglétét iratokkal is igazolni kell.

A kivételes rokkantsági ellátást a – fent felsorolt – jogosultsági feltételek bekövetkezésétől, de legkorábban a kérelem benyújtásának napjától lehet megállapítani. Ezért is célszerű a kivételes rokkantsági ellátás iránti igényt rögtön, a biztosítási idő hiánya miatti elutasító döntés véglegessé válása után előterjeszteni.

A kivételes rokkantsági ellátás ügyében hozott határozat ellen közigazgatási úton nem lehet jogorvoslattal élni, sőt a döntés bírósági felülvizsgálata is csak semmisségi ok esetén kezdeményezhető.  Semmisségi ok lehet például, ha az ellátásról döntő hatóság mellőzte a szakhatóság kötelező közreműködését, vagy döntését úgy hozta meg, hogy figyelmen kívül hagyta a szakhatóság állásfoglalását. Semmisségi ok lehet az is, ha a döntés tartalma ellentétes a közigazgatási bíróság adott ügyben hozott határozatával.

A semmisségi okok kivételével más esetben tehát nem lehet kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát. Így például a bíróság nem vizsgálhatja felül azt, hogy a hatóság megfelelően alkalmazta-e a mérlegelési szempontokat az adott ügy elbírálása során.

Ugyanakkor, ha az igényt kizárólag azért utasították el, mert a kivételes rokkantsági ellátásra szánt költségvetési keret az adott évben kimerült, a kérelmet a következő évben újból elő lehet terjeszteni.

A kivételes rokkantsági ellátás folyósításának időtartama, nem számít bele az előzetes biztosítotti időbe.  Így ha az érintett az ellátás ideje alatt nem tud dolgozni, illetve további biztosítási időt szerezni, úgy nem válik jogosulttá a rokkantsági ellátásra.

Forrás: Meosz – Gulyásné dr. Bölkény Ágota

Tartós ápolást végzők időskori támogatása – A MEOSZ javaslatai figyelmen kívül maradtak

Öregségi nyugdíjuk mellett havi 50 ezer forint kiegészítő támogatást igényelhetnek azok, akik az öregségi nyugdíjra való jogosultságuk kezdő időpontját megelőző, összesen 20 éven át saját háztartásukban ápolták gyermeküket. A MEOSZ üdvözli a támogatást, azonban hangsúlyozza, hogy a 2018. január 1-jétől hatályba lépett szabályozást diszkriminatívnak tartja.

 A MEOSZ korábban több ponton is módosítást kért az államtitkártól és a parlament népjóléti Bizottságától, annak érdekében, hogy a jelenleginél lényegesen szélesebb kör részesülhessen a támogatásból. A MEOSZ a tartós ápolást végzők időskori támogatásával kapcsolatban, már a törvényjavaslat megismerésekor jelezte aggályait a kormányzat, valamint a parlament Népjóléti Bizottsága felé. Kifejtette, hogy teljesen indokolatlan és semmivel sem magyarázható az a különbségtétel, amelyet a törvényalkotó alkalmaz a gyermeküket ápoló, valamint más gondozásra szoruló családtagról gondoskodó ápolási díjban részesülő személyek csoportjai között. A tartós ápolás következtében ugyanis ez utóbbiak ugyanolyan hátrányos helyzetbe kerülnek, ugyanúgy nem tudnak munkát vállalni, emiatt úgyszintén alacsonyabb nyugdíjra számíthatnak. A MEOSZ észrevételeire, javaslataira érdemi válasz nem érkezett. A Népjóléti Bizottság 2017. november 21-i üléséről készült jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a bizottság e kérdéssel kapcsolatban érdemi vitát annak ellenére nem folytatott, hogy a MEOSZ anyagát minden bizottsági tagnak rendelkezésére bocsátottuk. Történt mindez úgy, hogy Selmeczi Gabriella, az Országgyűlés Népjóléti Bizottságának elnöke a 2017. november 20-i levelében még arról tájékoztatta a MEOSZ elnökét: fontosnak tartja, hogy a törvényjavaslat kapcsán a bizottság tagjai megismerhessék az érdekképviseleti szervezet véleményét, ezért a MEOSZ megkeresését eljuttatta a bizottság tagjainak.

 Tájékoztató anyagunkat a 2018. január 1-jén hatályba lépett szabályozásról az alábbiakban olvashatják:

Ki lehet jogosult a tartós ápolást végzők időskori támogatására?

A 2018. január 1-jén hatályba lépett szabályozás szerint a tartós ápolást végzők időskori támogatását az öregségi nyugdíja megállapítását követően az veheti igénybe, aki az öregségi nyugdíjra való jogosultsága kezdő időpontját megelőző, összesen 20 éven át saját háztartásában ápolta, gondozta gyermekét, aki után ebben az időszakban ápolási díjat (ezen belül legalább 1 éven át kiemelt, vagy emelt összegű ápolási díjat), illetve a gyermek tartós betegsége, fogyatékossága okán gyermekgondozási segélyt, vagy gyermekgondozást segítő ellátást kapott.  A gyermekgondozási segély, illetve gyermekgondozást segítő ellátás időtartamaként legfeljebb 10 évet lehet figyelembe venni. Azaz az időskori támogatást igénylőnek a 20 éves gondozási időszak alatt legalább 10 évig ápolási díjban kell részesülnie.

Természetesen azok a nők is megkaphatják a támogatást, akik 40 év jogosultsági idővel mennek öregségi nyugdíjba.

A fent felsorolt feltételekből adódóan ugyanakkor nem lehet jogosult a juttatásra, aki nem a gyermekét, hanem más családtagját ápolta, továbbá az sem, akinek a 20 év több családtag ápolásából adódott össze. Ugyancsak nem tarthat igényt erre az ún. nyugdíj-kiegészítésre az sem, aki ugyan 20 éven át gondozta (gondozza) a gyermekét, azonban az öregségi nyugdíjra még nem szerzett jogosultságot, illetve a nyugdíja folyósítás nélküli megállapítását (rögzített nyugdíj) kérte.

A támogatás mértéke

A támogatás mértéke havi 50.000,- Ft, ami a nyugdíj, illetve az ápolási díj mellett is folyósítható, azonban az nem minősül nyugdíjnak.

A támogatást az arra jogosító feltételek bekövetkezésétől, legkorábban azonban az igény előterjesztésének időpontját megelőző hatodik hónap első napjától lehet megállapítani.

Ezt a juttatást az igénylő lakó, tartózkodási helye szerint illetékes Fővárosi, Megyei Kormányhivatal Járási Hivatalánál (Budapest és Pest megye területén Budapest Főváros Kormányhivatal VIII. kerületi Járási Hivatal), mint általános hatáskörű nyugdíjmegállapító szervnél kell igényelni.

Az igényt az erre rendszeresített adatlapon, illetve elektronikus űrlapon kell benyújtani.

A megállapított támogatást a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság folyósítja az öregségi nyugdíjra vonatkozó szabályok szerint.

 

Forrás: Meosz – Gulyásné dr. Bölkény Ágota

Tájékoztatás a közlekedési kedvezményeket érintő változásokkal kapcsolatban

A pénzbeli és természetbeni szociális ellátásokkal összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 402/2017. (XII. 15.) kormányrendelet 2018. január 1-jétől módosította a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről szóló 102/2011. (VI. 29.) kormányrendeletet.

Már itt felhívjuk a figyelmet arra, hogy az új rendelkezéseket kizárólag a 2017. december 31-ét követően kiadott támogatást megállapító határozatok esetén kell alkalmazni. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2017. évben kiadott határozatok alapján indult eljárást még a korábbi szabályok (pld. hitelfelvételi kötelezettség, stb.) figyelembe vételével kell lefolytatni.

Ez évtől az egyik leglényegesebb változás, hogy a személygépkocsi szerzési támogatás (legyen az akár új, akár öt évnél nem régebbi használt gépkocsi) igénybe vétele esetében már nem kötelező a hitelfelvétel. Az új személygépkocsi szerzésekor a támogatásban részesülő az ún. közvetítő szervezettel már nem kölcsön, hanem adásvételi szerződést köt. Ennek következtében a támogatással szerzett személygépkocsi közvetlenül a támogatott személy tulajdonába kerül. Ugyanez a helyzet az öt évnél nem régebbi használt személy gépkocsi támogatással történő megvásárlása esetén is. A különbség csak annyi, hogy használt gépkocsi esetén az adásvételi szerződés nem csak a közvetítő szervezettel, hanem bármelyik belföldi autókereskedővel is megköthető.

Bár hitelfelvételi kötelezettség már nincs, azért arra most is van lehetőség, hogy – ha szükséges – a támogatott személy a személygépkocsi megvásárlásához kölcsönt vegyen igénybe. Ennek lehetőségéről, feltételeiről a közvetítő szervezet tájékoztatja az érintetteket a jogosultság megállapító határozat véglegessé (korábbi szóhasználat alapján: jogerőssé) válását követő 30 napon belül.
A szerzési támogatás érdekében az adásvételi szerződést a jogosultság megállapításáról rendelkező határozat véglegessé válását követő 4 hónapon belül (korábban ez az időtartam 3 hónap volt) meg kell kötni. Ellenkező esetben az érintett a támogatást nem használhatja fel.

Nagyon fontos, hogy az új szabályozás szerint a személygépkocsi forgalomba helyezése, illetve tulajdonjogának átírása iránt a szerzési támogatás jogosultjának kell eljárnia a közlekedési igazgatási hatóságnál.
Úgyszintén neki kell intézkednie az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásba történő bejegyzése érdekében is az állam javára.
Az elidegenítési tilalom bejegyeztetésének elmulasztása azzal a következménnyel jár, hogy az érintettnek a kapott támogatást vissza kell fizetnie.
A támogatással vásárolt személygépkocsi – legyen az akár új, akár használt – az adásvételi szerződés megkötését követő 3 évig nem idegeníthető el.

Bár a MEOSZ a közlekedési támogatási rendszer átalakítására vonatkozóan további javaslatokat is benyújtott a kormányzat részére, a szabályozásban az említetteken túl komolyabb változás nem történt.
Az új személygépkocsikkal összefüggésben járó szerzési támogatás esetén továbbra is fennmaradt a típuskényszer, illetve nem változtak a moped, valamint kerekesszék vásárlásának támogatására vonatkozó, illetve az átalakítási támogatással kapcsolatos szabályok sem.

Forrás: Meosz